Volt tanítványunk, Horváth Anikó tollából

Közösségi szolgálati munka keretében a BERSEKBEN táboroztattam

2014.augusztus 11- 15 között 19 alsó tagozatos kisdiákkal és lelkes tanítókkal indultunk neki a nyári tábor 2. hetének.
Sajnos, az időjárás nem igazán kedvezett, tehát sokszor nem az előre megírt forgatókönyv szerint voltak a programok, hanem mindig igazodtunk az aznapi időhöz.
Az első nap BINGÓ- val indítottunk, öröm volt hallani, amikor a kicsik felkiáltottak, BINGÓ! Nagy volt az ováció, ha éppen valamelyikük nyert. A délelőtt gyalogtúrával folytatódott. Hátunkra vettük a hátizsákokat, melyekben ott lapult a finom elemózsia és elindultunk a Csónakázó tóhoz. A tónál pihenőt tartottunk. Mindenki jóízűen falatozta az otthonról hozott, szülők gondos keze által készített szendvicseket, italokat. Az erőgyűjtés után, támadást indítottunk a Kálvária domb ellen. Az aprócska lábak megindultak felfelé a meredek emelkedőn. Természetesen kincseket is találtunk, köveket, botokat. Hazafelé kissé fáradtan bandukoltunk, de ott lebegett előttünk a jutalom: a fagyizás. Visszaérve az iskolához hamarosan megérkeztek a gyerkőcökért a szülők.
Másnap frissen gyülekeztünk az uszoda előtt, FITNESS délelőttre várva. A vízben egy segítő anyuka irányításával végeztünk könnyebb, játékos gyakorlatokat, majd a feladatsor kissé nehezedett. Mondhatnám röviden: kipurcantunk. Visszavánszorogtunk az iskolába, pótoltuk az elégetett kalóriákat Marcsi néni, Anikó néni zseniális palacsintáival. A nap végéig még sok lehetőség volt játékra a tornateremben. Játszottunk, karkötőt készítettünk, no meg aranyosabbnál aranyosabb fűfejeket gyártottunk, melyeket a későbbiekben majd gondozni, öntözni kell.
A szerdai napon, míg mindenki megérkezett, ügyes kis kezecskék legócsodákat építettak Éva néni és Erzsi néni felügyeletével. Már amikor mindenki megérkezett és az időjárás felelős is jelentette, hogy minden OK, útnak indultunk a Szultán kilátóhoz. Kiránduláshoz pont jó időt fogtunk ki, de mégis csak kimelegedtünk mire felértünk. A látvány csodás volt! Elénk tárult Kőszeg látképe teljes egészében. Az apró kis nebulók próbálták beazonosítani, hogy hol, mi is látható. A visszafelé vezető út során megálltunk a Látogató központnál, és tettünk bent egy felfedező sétát. Ezen a napon is sikerült elfáradni, de jól esett.
Sajnos a tervekkel ellentétben csütörtökön ’’csak’’ egyéb foglalkozást tudtunk tartani, mivel az időjárás nem tette lehetővé a fürdőzésünket a lékai strandon. Sebaj! Feltaláltuk magunkat. Filmet néztünk, és egy érdekes technikával – kötélveréssel – karkötőket készítettünk. Aztán liszttel töltött lufi figurákat is.
A vártnál előbb jött el a hét utolsó napja, a péntek. Ezen a napon a gyülekezés perceit papírhajtogatással töltöttük, majd ismételten megcéloztuk a város másik felét és elindultunk a Csó tóhoz. Két lelkes tanító, Zita néni és Kati néni megmérettetésre tett felhívást az apróságoknak. A versenyszellem erős volt! Egy kör a tó körül. Futóverseny során győzteseket is hirdettünk. A Lányoknál Horváth Szamanta lett a leggyorsabb, a fiúknál pedig Both Medárd ért elsőnek a célba. Ügyes volt mindenki.
Visszaérve az iskolába már megtörténtek az előkészületek a főzéshez. Nemsokára a bográcsban rotyogott a finom paprikás krumpli az iskola udvarán Zoli bácsi jóvoltából. A gyerekek, mint akik még sosem ettek, úgy falták a szabad tűzön elkészített egyszerű ételt.
Így tért véget a tábor. Jó és szép élményekkel gazdagodott mindenki .A gyerekek búcsúképpen rajzokkal leptek meg minket, segítőket, Sacit és engem. Azt hiszem régen hatódtam meg ennyire, éreztem, hogy egy kissé megkedveltek a gyerekek.
Köszönöm volt iskolámnak a lehetőséget, hogy részese lehettem a tábornak, hogy egy kicsit hozzá járulhattam a gyerekek nyári öröméhez.


Horváth Anikó
Jurisich Miklós Gimnázium