Kirándulás az Őz-kúthoz

Már alig vártuk, hogy elérkezzen a jó idő és elinduljunk az első tavaszi kirándulásra. A Kőszegtől 6km-re fekvő Őz-kutat jelöltük meg úti célunknak.

Fotóalbum

Kirándulás az Őz-kúthoz

Tanítás után indultunk el. A Mária úton haladtunk. Több mint egy óra gyaloglás után elértünk az Őz-kúthoz. A nevét onnan kapta, hogy amikor még forrás volt, az őzek kedvenc kútja volt. A forrás felett látható egy fehér kőbe vésett őz képe. Most már a vize nem iható.
Az úton sok érdekes dolgot láttunk, például az államhatárt és találtunk lábatlan gyíkot is. Mikor odaértünk körbejártuk a kutat és a környékét, meguzsonnáztunk, találtunk egy geo ládát, és rövid pihenő után indultunk vissza Kőszegre.
Fáradtan, jó élményekkel tértünk haza, reméljük hamarosan újra útnak indulunk.
Harkány Dániel 4.b

A tavasz a legszebb évszak. Ilyenkor a természet életre kel. Nekünk is sok örömet okoz, végre kirándulhatunk, játszhatunk a természetben. Április 10-én az alsó tagozatosoknak tanáraink túrát szerveztek az Őz-kúthoz.
Rövid kőszegi séta után gyönyörű látványt nyújtott a tavaszi erdő. Virágba borultak a fák, a madarak vidáman csicseregtek a tavaszi napsütésben. Majd elérkeztünk az országhatárhoz. A határkőnél és az államhatár táblánál le is fényképeztük egymást. A Mária-jelzést követve egy fenyőerdőn haladtunk keresztül. Sárga lepkék szálltak a napsugárban. Egy nagy hangyabolyt is találtunk, amiben hatalmas volt a sürgés-forgás. A sárban őz és borz lábnyomát fedeztük fel. Kis idő múlva kiabálást hallottunk. A fiúk rézsiklót találtak. Egy lejtős rész után apró tisztást pillantottunk meg.
- Ott van a kút!- kiabáltuk.
A kútnál mindenki pihent egy kicsit, ettünk ittunk, sokat viccelődtünk. A kútból sajnos nem lehetett inni. A rügyező fák és illatozó virágok között gyorsan telt az idő.
Fáradtan, de élményekkel tele indultunk vissza az iskolába. Reméljük a túrának lesz folytatása!
Lovagi Amanda 4.b

Pénteken, végre el tudtunk menni kirándulni az Őz-kúthoz.
Ez már a második szervezés volt, mert sajnos az elsőnél a rossz időjárás keresztbe tett nekünk. Hatodik óra után indultunk András bácsival, és még három tanító nénivel. Sok osztálytársam is eljött. Gyalog mentünk az iskola elől. Az út kicsit hosszú és fárasztó volt. Mindig a Mária út-jelzéseket kellett figyelni. Amikor megérkeztünk kicsit pihentünk, ettünk ittunk és a kutat csodáltuk. Útközben még az 1922-es határkövet is megnéztük. Örültünk a jó időnek, és sokat játszottunk. Négy órakor vissza kellett indulni. Ahogy jöttünk az úton siklók „ijesztgettek” bennünket. Ötöt is megszámoltunk. Egy kis késéssel értünk vissza a suli elé. Anya már nagyon izgult, hogy hol lehetek.
Nagyon jól sikerült a kirándulás, elfáradtunk, de élményekben gazdagabbak lettünk.
Vadász Gergő 4.b