Ha bejelölöd a csillag melletti négyzetet, akkor megjegyzem, és ha legközelebb jössz, rögtön ez az iskola fog megjelenni.

Október 6.

Magyarország az 1848/49-es forradalmat és szabadságharcot egy polgári jellegű, modern, a feudalizmust felszámoló és a Habsburg Birodalmon belül nagy önállósággal bíró új ország megteremtéséért vívta. Bár a szabadságharc 1849 tavaszán még magyar győzelmeket hozott, augusztus 13-án már arra kényszerült Görgei Artúr fővezér, hogy a Világos melletti szőlősi mezőn letegye a fegyvert az orosz csapatok előtt.

Fotóalbum
Ferenc József osztrák császár egyedül nem tudta legyőzni a magyarokat így fő szövetségesétől, Oroszország cárjától kért segítséget. A kimerült magyar nemzet, szabadságvágya ellenére, a két nagyhatalom fegyveres erőivel szemben már nem tudott tovább harcolni. Az osztrákok sértett büszkeségük miatt véres bosszút álltak, Haynau osztrák tábornok jóváhagyásával megbecstelenítő kivégzéseket hajtottak végre a magyar szabadságharc vezető politikusa és hadvezéreivel szemben.

1849. október 6-án hajnalban Pesten kivégezték gr. Batthyány Lajost, az első felelős és független magyar kormány miniszterelnökét, aki maga vezényelt tüzet a kivégző osztagnak.

Aradon lőpor és golyó általi halált halt: Lázár Vilmos főtiszt, gr. Dessewffy Arisztid tábornok, Kiss Ernő tábornok, Schweidel József tábornok. Kötél általi halál halt: lovag Poeltenberg Ernő tábornok, Török Ignác tábornok, Lahner György tábornok, Knezich Károly tábornok, Nagysándor József tábornok, gr. Leiningen-Westerburg Károly tábornok, Aulich Lajos tábornok, Damjanich Károly tábornok és gr. Vécsey Károly tábornok.

A szabadságharc azonban nem volt hiába való küzdelem: a forradalom előtti állapotokat már nem lehetett visszaállítani, és a bukás ellenére a nemzetben nemcsak tovább élt, de továbbra is erősödött a szabadság és a függetlenség eszméje. Az ország pedig, bár hatalmas véráldozatok árán és a nemzeti önrendelkezéstől megfosztva, de elindult a polgári fejlődés után.

Az aradi vértanúkra való emlékezés 1867-ig csak titokban történhetett, a kiegyezés után azonban október 6-a országos gyásznappá lett.

Nekünk, utódoknak, szent kötelességünk emlékezni a hősökre, akik életüket áldozták a függetlenségért és szabadságért.

Kicsit rendhagyó módon az idei tanévben, az első tanórában Kovácsné Szabó Éva igazgatónő megemlékező beszéde után különböző feladatok segítségével idéztük fel eme szomorú nap emlékét. A Diákönkormányzat tagjaival megkoszorúztuk iskolánk névadója, Bersek József emlékművét, aki szintén harcolt az 1848/49-es szabadságharcban huszár ezredesként, s akit maga Kossuth Lajos tüntetett ki babérkoszorúval bátorságáért. A helytörténeti szakkör tagjaival elhelyeztük az emlékezés koszorúját és mécseseit a temetőben Bersek József sírjánál.

Horváth Márta
szaktanár