IX. Katica tábor

5 nap a Balaton közelségében.
Hétfő reggel MÁV jóvoltából már a Balaton északi partján nézegethettünk ki a vonatból. Aszófőn egy kedélyes fotó után vártuk az újabb szállítmányozási eszközünket a magunk és csomagjaink számára. Ez egy kisvonat személyében meg is érkezett. Újabb száguldás műúton, majd egyre keskenyedő erdei útvonalon, el a strand mellett, majd alig egy méternyi távolságban a Balaton vizétől. Izgalmas volt!!!

Fotóalbum

Katica tábor 2011.

Kapaszkodtunk is rendesen némi sikongatás közepette. A tihanyi Levendula Erdei Iskola szálláshelye az erdő közepén – a félsziget nyugati részén - már teljes nyugalmat árasztott, hamar birtokba is vettük. A padlástér pihenőhelynek lett kikiálltva, lent viszont a nagy udvaron főként a sárkányokat eregették a táborlakó ifjoncok, vagy a rackákat szemlélték. Ebéd, kis túra, balatoni fürdőzés, kis esőkabát bemutató, majd vacsora után hirtelen már az első esti tábortűznél találtuk magunkat. Felavattuk a 8 újonc táborlakót, megveregettük azok vállát, akik pediglen már 9, ill. 7-8 éve járják velünk Magyarország szép vidékeit. Szinte már történelem ez a hosszú idő. Nem maradt el az esti bátorságpróba sem, egészen jól időzített – majdnem megijedtem érzéssel.
Kedden délelőtt egyre profibbakká váltak a sárkányeregetők a réten, miközben jónéhányan levendula párnákat készítettek. Volt, aki csak pihizett, volt aki rejtvényt fejtett és voltak akik a biciklis túraútvonal-felfedező kísérőjeként (futva) bejárták a terepet. Ebéd utáni szolid pihenő zárásaként jégkrémmel hangoltuk magunkat az előttünk álló 5-6 km-es túrára délután. Megjártuk a Gejzírmezőket, Aranyház gejzírkúpon pedig megtudtuk, hogy egy sárgazuzmó és fénylik úgy, mint az arany. Majd elértük a csodálatos Belső-tó partját, ahol is először megnéztük a Levendula-házat. Egy alig 8 perces videofilmben megtudtuk hogyan is alakult ki a Tihanyi-félsziget, és egy kicsit a növény- és állatvilágáról is kaptunk információt. Majd egy interaktív kiállításba csöppentünk, ahol mocsarat jártunk, mega kecskekörmöt nézegettünk, és egy vulkán belsejébe is begyalogoltunk. Számtalan érdekes dolgot lehetett még felfedezni, nemcsak az épületen belül, hanem az udvarán is. Majd egy rövid séta után egy családi szabadidőparkban vártak minket vacsorával. Kicsi játszótér, és máris a lemenő nap sugarában gyalogolhattunk vissza a Belső-tó partján szálláshelyünkre.
Szerdán a reggeli napfelkeltében gyönyörködhettünk a Belső-tó partján bandukolva, merthogy Tihanyból busszal Balatonfüredre igyekeztünk. Egy kis buszozás a révnél, a sziget keleti felének végig pásztázása, és máris a balatonfüredi mólónál voltunk. Séta, szemlélődés, nevezetességek, majd ebéd után a Lóczy-barlang meghódítása. Hosszúnak tűnő hegymenetben bevettük a Jókai-kilátót, ahonnan csodálatos kilátás nyílt a Balatonra, a Tihanyi-félszigetre. Igaz olyan szél volt, hogy sokáig nem tudtunk fent maradni. Lejtmenetben szépen lassan visszatúráztunk a Balaton partjára, ahol a hasonló nevű hajóval utaztunk tovább. Végig hajóztunk a félsziget keleti partján, le a révig, kicsit át a nyugati oldalra. Közben néhányan a kormánykerékhez is állhattak, mintegy kormányozni a hajónkat. Visszatérve a tihanyi kikötőhöz, már majdnem újra jó volt gyalogolni az alig másfélórás hajókázás után, ámde az út hegymenetes volt ismét. Hiába: egyszer fel, egyszer le. A tihanyi Apátság előtt elbandukolva már a vacsorázó helyünkre igyekeztünk. Majd ismét a lemenő nap fényében séta a Belső-tó partján a szálláshelyünkre.
Csütörtökön túra, az Apátság megtekintése várt ránk, ill. a terhelhetőbb túrázók megjárták a Szélmarta sziklákat, a Levendulást, a Barátlakásokat. és a Külső-tó területét. Számháború, esti tábortűz és a nagy vetélkedő – a fele sem igaz - is belefért még a napba. Megtudtunk sok mindent a helyes válaszokból, és jókat derültünk a nem helyes-ámde jól eladott, előadott feleletekből. Tudjátok mi a szélhajtó küsz? Küsz. Péntek hajnalba esőálló katicák lepték el a tábor területét és a környező réteket. Ezres nagyságrendben. Lelkes táborozók gyűjtötték be őket, ám nem maradéktalanul, mert kémeink jelentették, hogy még vasárnap is találtak kóbor katicákat.  Mindenestre így is sok-sok katica került befogásra a hajnali bejárás során, ami a táborozók pontjait is gyarapította. Majd reggeli után sor is került az ünnepélyes eredményhirdetésre és oklevél átadásokra. Gyermek, felnőtt, sőt még az étkezést és szállást biztosítók sem maradtak oklevél és rajta köszönő szavak nélkül. Ebéd után aztán hopp fel a száguldó kisvasútunkra, hogy a balatonfüredi vasútállomáson csomagjainkat lerakva, még egy kicsit megjárathassuk lábainkat. Egy szolid mólós séta, néhány fotó, egy-egy pizza és máris a vonaton robogtunk hazafele élményekkel megrakodva.
Ez volt 2011 augusztusában a kilencedik Katica Tábor.
A tábor vezetősége nevében: Szakos Ibolya

Egy kedves levél:

Számomra a Katica tábor!!

Én első osztályos korom óta járok katica táborba.
Ahogy az összes, úgy ez is szuper jó volt.
Sokakat kérdeztem meg milyen volt az idei tábor, hát válaszokból hiányt nem szenvedek: szuper, király, nagyon tetszett, marha jó volt, ez volt az első táborom, de úgy érzem nem az utolsó. (Szóval a válaszok jöttek, kérdeztem kicsit nagyot, de csak jót mondtak.)- biztos elfelejtették már a sok hegymenetet- a tv. 
Nagyon jók voltak a túrák a sárkányeregetések, a katica vadászat a játékok és a sok-sok élmény, amit 5 nap alatt lehet kapni.
Még az is nagyon jó, hogy itt úgy van együtt a társaság, hogy nem kell tanulni, nem kell félni hanem mint egy nagy-nagy család mindenki mindenkivel és ez így nagyon jó és persze a pele jó barátunk a család házi állata!!
A táborok erre valók: a nyári élmények elmesélésére és persze az újak szerzésére és erre a katica tábor tökéletes hely, az mindig jó, onnan rosszat nem lehet haza vinni!
Egy biztos hogy nagyon szuper volt és reméljük a jövői is ilyen jó lesz!! :)
Hugika, aki most már hetedikes lett.