Budapesti kirándulás 2011.

Iskolánk az idén is megszervezte a már hagyományosnak mondható fakultatív őszi budapesti kirándulást, amely 2003-ban volt először. Bár a programot csak 4-8. osztályos tanulóknak hirdetjük meg, mégis egyre több vállalkozó kedvű és érdeklődő harmadik osztályos diák, illetve már korábban végzett, volt tanulónk is igényli a kirándulás adta lehetőségeket.

Fotóalbum

Budapesti kirándulás 2011.

Ugyan 6 fő híján nem sikerült a tavalyi létszámrekordunkat megdönteni, de most is igen sokan vettek részt a kiránduláson. November 2-án összesen 101 diák, 6 pedagógus és 11 szülő kerekedett útnak. Folytattuk az országos hatáskörű múzeumok látogatásának sorát, így a nap folyamán elsőként a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumot néztük meg, amely a közel 120 fős csoport kedvéért 1,5 órával korábban kinyitott! A SOM (ez a múzeum rövidítése) 2010-ben az „ÉV MÚZEUMA” díja nyerte el!
A négy részre bontott csoportunkat külön idegenvezetők kísérték végig a kiállító termeken, ahol az őskortól, az ókori Egyiptomtól a legújabb korig a kiállítás a gyógyításban, az orvoslásban egykor használt eszközök mellett bemutatta az orvosi, biológiai tudás évezredeken átívelő tökéletesedését, a sebészeti, szülészeti technika folyamatos fejlődését, valamint Semmelweis Ignác életét és munkásságát, hiszen maga a múzeum is Semmelweis Ignác szülő- és lakóházában található. Sőt „az anyák megmentője” itt is van eltemetve. Legnagyobb örömünkre meghosszabbították a „A sebesült Görgei” időszakos kiállítást is. Görgei Artúr, az 1848 – 49-es forradalom és szabadságharc tábornoka 1849. július 2-án egy Komárom térségében zajló csatában életveszélyes sérülést szenvedett. Egy felrobbanó gránát szilánkja 12 cm hosszan felszakította fejbőrét, és több ponton átszakította a koponyacsontját. Markusovszky Lajos volt az, aki nap mint nap kitisztította a sebet, így Görgei Artúr a sebesülését követően két héttel később bevette Vácot, majd tovább lovagolt dél felé, és augusztus 13-án letette a fegyvert az orosz csapatok előtt Világosnál. Roppant érdekesen tárta elénk a kiállítás, hogy:
- Mi is történt? Kik és hogyan kezelték a tábornokot? Mit állt ki Görgei Artúr?
- Mit tudott tenni az orvostudomány a XIX. század közepén, a modern bakteriológia előtti időszakban, az antiszeptikus vagy aszeptikus műtétvezetés, az antibiotikumok előtt időben egy nyitott koponyacsont sérülést elszenvedett beteggel?
- Milyen eszközök álltak a XIX. századi orvosok rendelkezésére? Milyen elméleti és gyakorlati orvosi tudás birtokában igyekeztek megőrizni a fővezér életét és cselekvőképességét?
Napunk következő állomása a 15 éves Csodák palotája volt, amely megújult interaktív kiállítással, játékokkal és igazi tudományos csemegékkel várt bennünket. A teljesség igény nélkül: pl. óriás pánsípon lehetett zenélni, kipróbálni a Lenz ágyú speciális céllövöldéjét, a szélcsatorna-modellt és az interaktív kézilabdakaput. A Rotográffal színes ábrát tudtunk rajzolni fénysegítséggel, a diavetítés varázspálcával pedig bebizonyíthattuk, hogy mennyire lassú az agyunk. Az Öveges teremben látványos fizikai kísérlet-bemutatókat lehetett megnézni és kipróbálni. Igazán önfeledt 2,5 óra „tudományos játék”-ban vehetett részt gyerek és felnőtt egyaránt.
Mivel minden évben igyekszünk történelmi tárgyú látnivalót is belopni a kirándulás programjába, idén a Julius Caesar – A Bibrax-legenda c. kiállításra igényeltünk elővételben belépőjegyet a Vam Design Centerbe. A szórólapok és a fellengzős reklámok alapján azt ígérték, hogy bemutatják a zseniális hadvezér, a kitűnő politikus, a nőcsábász és a történetírás mesterének magánéletét, kalózkalandját, hódításait, halálát. Láthatunk majd fegyvereket, római ostromgépeket, megismerhetjük egy feltárt római erődítmény életét, a római kor mindennapjait, művészetét, mindezt misztikus fényű interaktív kiállítás keretében.
Sajnos, azt kell, hogy mondjam, óriási csalódás ért minket. A misztikusság azt jelentette, hogy alig volt kivilágítva a sötét pince, egy-két emléktárgyat láttunk csak, és azok zöme is csak hungarocell-ből és egyéb komolytalan anyagból készült. Néhol úgy nézett ki a bemutató terem, mint egy félbehagyott építkezés. Aki ténylegesen többet szeretne megtudni a római légionáriusok életéről, az inkább látogassa meg Szombathelyen a Savaria Légió bemutató helyét a Ferences kertben!
Az „izgalmakban” ezek után sem szűkölködtünk. A délután 13-16 között meghirdetett taxisblokád igencsak megnehezítette a Budapesten bérelt autóbuszaink zavartalan közlekedését az egyik helyszínről a másikra. A rengeteg átépítés és útlezárás pedig a 16m hosszú 69 személyes buszunk sofőrjének a türelmét tette próbára. A kalandok folytatásaként és a nap zárásaként pedig még a Keleti-pályaudvaron a vonatra felszállás után, egy óvatlan turistákra vadászó tolvaj is meglátogatta csoportunkat, akit végül is a szemfüles apukák tettek azonnal ártalmatlanná, majd adtak át a rendőrségnek. Köszönet ügyességükért.
A váratlan incidensek ellenére bízom abban, hogy a budapesti kirándulással sok és sokféle élményhez juttathatunk gyereket és felnőttet egyaránt. Nem véletlen, hogy évről évre a kollégák mellett, egyre több szülő is csatlakozik a programhoz, a jóval magasabb költségeik ellenére is.
Köszönöm kedves kollégáim: Imre Julianna, dr. Bíró Zoltánné, Szabóné Király Éva, Moldvainé Bagoly Anett és Kiss Lajos Csaba egész napos figyelmét és segítségét a közel 120 fős kirándulás zavartalan lebonyolításában.
Jövőre vajon hova menjünk? Ez itt a kérdés.

Horváth Márta
főszervező